Cikkek

Manapság olyan árakon kelnek el a telkek, a lakások, ami néhány éve még elképzelhetetlen lett volna. Budapest mellett immár a vidéki városokban, kisebb településeken is érezhető a növekvő kereslet hatása, 10-20, sőt a frekventált helyeken 30 százalékos az áremelkedés. Az ingatlanpiaci elemzések szerint az utóbbi időszakban valószínűleg a kkv-k közül is számosan döntenek ingatlanvásárlás mellett, a piac töretlen felfelé ívelésében minden bizonnyal ennek is része van.

Mikor érdemes egy kkv-nak irodát, üzlethelyiséget vagy telephelyet vásárolni? Vincze Krisztián, az egyik ingatlanforgalmazó cég vezető szakértője szerint ez alapvetően a vállalkozás rövid, közép- és hosszú távú céljaitól függ. Egyértelmű, hogy ha az ingatlan “jó vétel”, tehát jó helyen és a piaci árnál valamivel olcsóbban vehető meg, az természetesen megkönnyíti a döntést. De akkor is kifizetődő lehet a befektetés, ha “pariban” van az ár-érték arány, ez esetben számoljuk ki a megtérülési időt – mennyit fizetünk ki bérleti díjként és egyéb költségként például öt-tíz év alatt. Nem könnyű a két összeget összevetni, hiszen nem látjuk előre, hogy az adott ingatlan értéke vajon növekszik-e majd és milyen mértékben. Kétségkívül a bérletnek is van előnye, szabadságot ad, gyorsan, rugalmasan tudunk változtatni, bármikor kiköltözhetünk, cserélhetünk, ha éppen arra van szükség. A vásárlás, a tulajdon viszont garantálja a biztonságot, a kiszámíthatóságot. Ezek a szempontok mindenkinél más súllyal esnek latba. A szezonális boltnak felesleges állandó helyet vásárolni, egy könyvelőiroda viszont jobban prosperálhat, ha stabil helyen található, mert ha gyakran költözik, elveszítheti ügyfelei bizalmát – vélekedett Vincze Krisztián. Általánosságban érvényes, hogy ha hosszú távon szüksége van a vállalkozásnak az adott ingatlanra, érdemesebb megvásárolni.

Elvileg emellett szólnak az adózási szabályok is, hiszen a céges ingatlanvásárlás esetében jelentős adózási különbségek vannak. Ha a cégé a helyiség, akkor az ingatlanra vonatkozóan a költségek, illetve az amortizáció is elszámolható. Az esetleges értékesítéskor pedig nem a személyi jövedelemadó szabályai (szja) szerint kell adózni, hanem értelemszerűen a társasági adó hatálya alá tartozik a céges ingatlan is, eszerint fizetjük az adót is. Érdemes egy jó könyvelővel végigvezetni a különböző kalkulációkat, hogy alapos mérlegelés után jó döntést hozhassunk.

Azt is tudni kell, hogy a cégek a magánszemélyekhez képest sokkal többféle lehetőség közül választhatnak, ha netán a vásárláshoz plusz- forrásra lenne szükségük. A bankok a kkv-knak többféle hitelt kínálnak, de érdemes az ingatlanlízing feltételeiről is tájékozódni. Sokaknak számíthat például az, hogy a cégek költségként elszámolhatják a lízingdíjak kamatát, amivel csökken az adóalap is. Vincze Krisztián arra is felhívta a figyelmet, hogy ne csak a hiteleknek és a lízingkonstrukcióknak nézzünk utána, hanem a különböző pályázatoknak is. Vannak EU-s pályázati források, amelyek bevonásával kedvezőbben megvalósíthatjuk a tervezett ingatlanvásárlást. Ezek jellemzően visszatérítendő források, azonban jelentős kamatkedvezménnyel járnak, sőt nem- ritkán teljesen kamatmentesen biztosítják a megoldást. Bár 2017-ben kevésbé jellemző, azért még elérhetők vissza nem térítendő támogatások is. Ezeket főként önkormányzatok kínálják, elsősorban abban az esetben, ha a telephely megvétele egyben munkahelyteremtő beruházás is.

Forrás: